Pánikolás helyett gondold át, mit vigyél magaddal az útra
Engem ez a jóindulatú, de annál kényesebb érdeklődés azonnal leránt a lila ködös tervezgetésből a kegyetlen valóságba: egyáltalán nincs még összepakolva, és nem is lesz, ha nem állok neki én magam előbb-utóbb... Néha sajnálom, hogy a csomagolást nem bízhatom másra. Bár nyilván én tudom, melyik a kedvenc pólóm és a legkényelmesebb nadrágom, amit mindenképp vinni szeretnék, de még ezekről is lemondanék, ha valaki helyettem összepakolná legalább a gyerekek cuccait. Nem tudom, ki szokta összeállítani a csomagját már két héttel az indulás előtt – mert általában ennyire hamar megkezdődik a kérdezősködés a poggyászunkról, – nekem ilyenkor még eszembe se jut, hogy a kiruccanásra szánt zoknikat számolgassam. Bevallom, sokszor az indulás előtti nap rakom össze a pakkot. Sőt, legrosszabb esetben éjszaka, de ezt a módszert még ellenségeimnek sem javaslom.
Amit viszont nem hagyok az utolsó pillanatra és jó szívvel merem ajánlani bárkinek, az a fejben csomagolás! Hogy mit értek ez alatt? Tulajdonképpen egy gondolatban zajló leltározást, ami érzelmileg is ráhangol a csomagolásra: szép lassan, a lencsefőzelék kevergetése, hajszárítás vagy altatás közben végigveszem, mire lehet majd szükségünk. Majd ezeket apránként elő is keresem a lakásban. Ha kiderül, hogy három csepp híján kifogyott a naptej, vagy lyukas az esőkabát, akkor még a napokban beszerzem a szükséges dolgokat. Sokan szeretnek listát írni, majd kipipálni, ami már megvan – ez szintén hasznos lehet; én személy szerint az utolsó nap szoktam, hogy valóban minden, frissen beszerzett vagy még a szekrényben lapuló tárgy a lakás különböző pontjairól a bőröndbe vándoroljon.
Az alábbiakban összegyűjtöttem, milyen szempontok alapján végzem a „fejben csomagolást”, mert akármikor pakoljuk össze azt a bizonyos úti poggyászt, a következőket mindenképp érdemes átgondolni:
Milyen járművel utazunk?
Ez rögtön meghatározza, mennyi és milyen súlyú csomagot engedhetünk meg magunknak. Csak hogy két szélsőséges példát említsek: amikor két és fél hónapra autóval utaztunk Franciaországba, az összecsukható kiságytól kezdve a sátrakon, hálózsákokon át a babaétel készítő kisgépig mindent vittünk, és ennél még több cuccal jöttünk haza. Viszont amikor kézipoggyásszal repültünk egy bő hétre Montenegróba, még váltóruhából is limitált számmal készültünk. Ezekről a kalandokról Keszekusza Facebook oldalán is olvashattok.
Milyen idő várható?
Nem érdemes vastag pulcsikat és sálakat cipelni, ha tudjuk, hogy 25 fok körül lehet a hőmérséklet. Gumicsizmát is csak akkor rakok be, ha az egész utazás alatt szakadó eső várható, mert sok helyet foglal, és az ember amúgy sem tölt szívesen egész napot kültéren az égszakadásban, fülledt gumicsizmával a lábán. Egy gyorsan száradó vászoncipő vagy egy némileg vízálló sportcipő sokkal praktikusabb tud lenni. Extrém időjárási viszonyokra pedig úgysem tud az ember előre felkészülni – mint például amikor minket a tavaszi napsütés helyett hóvihar várt Montenegróban –, ilyenkor az ember spontán kitalál valamit, például bevásárol helyben a hiányzó ruhadarabokból, vagy védett helyen átvészeli az elemi csapást.
Mit fogunk csinálni?
Ha előre megbeszéljük az útitársainkkal a programot, vagy legalább egyeztetjük az elvárásainkat, nem ér minket az a kellemetlen meglepetés, hogy strandpapucsban kell sziklát másznunk, vagy tréning nadrágban vacsoráznunk egy Michelin-csillagos étteremben. Hogy mégse kelljen az egész ruhatárunkat begyömöszölni, tájékozódjunk előre, mik a lehetőségek az adott helyen, és ezek közül ki mi iránt érez ellenállhatatlan vágyat.
Milyen betegségekre vagyunk hajlamosak?
A gyerekek miatt minden utazásra összeállítok egy alap gyógyszercsomagot, de amióta az egyik külföldi utunk hányós-hasmenős vírussal indult, erre még jobban odafigyelek. Az utazó patika tartalma lázmérő, láz-, köhögés-, torokfájás csillapító, „hasfogó” és probiotikum, egy-két krémmel (zúzódásra, herpeszre) kiegészítve. A kis kiszerelés is elég ilyenkor: ha valóban kitör a betegség, legyen mit bevenni az első nap, a többi adagot pedig helyben szerezzük be.
Maradt még hely?
Ha igen, ilyenkor jöhetnek az extrák: a gyerekeknek alvós plüssállat (szigorúan korlátozott számban és méretben), játékok az útra (néhány kicsi, de nehezen megunható darab, pl Dobble, Story Cubes, Uno stb), könyvek, esetleg ajándék, ha szülinap várható az utazás alatt, vagy látogatóba megyünk valakihez. Az ajándékok persze az üdülés helyszínén is beszerezhetőek, de ha fontos, hogy valami itthonról hozott kincs legyen, próbáljunk a strapabíró és kis méretű meglepetést találni – a Herendi porcelánnal inkább ne kísértsük a sorsot.
Vidám csomagolást kívánok minden utazónak!
Héda Veronika
Nyitókép: Business photo created by jannoon028 - www.freepik.com
1. Woman photo created by prostooleh - www.freepik.com
2. Car vector created by macrovector - www.freepik.com
3. Girl photo created by cookie_studio - www.freepik.com
4. Ketut Subiyanto from Pexels
