Ugye milyen jól hangzik? Na, ez egy nagycsaládos utazás során cseppet sem így néz ki. Bár mostanában ritka, mikor utazhatunk, de egy nagycsaládi bepakolás egy hosszabb útra kész kabaré. Kíváncsi vagy rá? A humorérzéked se hagyd otthon hozzá!
Mayerné Répási Adrienn írása (readandwrite.hu)
Így pakolok én három kisgyermekkel egy utazásra:
Elő a közepes bőröndöt. Ebbe tuti be fog férni mindhárom csemete cucca. Gondosan kikészítem a fehérneműket, zoknikat, különválogatva. Előkerülnek az időjárásnak megfelelő nadrágok, pólók, fürdőruha vagy vastag pulcsi, harisnya. Hú, ezt a kisruhát úgy szeretem a lányokon, beteszem ezt is még… A kicsinek elfelejtettem majdnem a kedvenc nadrágját, anélkül el sem indulhatunk. Tettem be vajon elég váltás ruhát? Na, jó, még rakok be egy adagot mindenkinek. Inkább több legyen, mint kevés. Ez így nem lesz jó, kicsi a bőrönd. Akkor előveszem a nagyobbat. Szépen átpakolok mindent. Most befért. Vajon mindent betettem? Ja, a fogkefék, tisztálkodási szerek, gyógyszerek kimaradtak. Azt majd mellécsomagolom egy másik táskába. Váltócipő! Ezt hogy felejthettem el vajon? Kész is vagyok. Elkülönítve mindhárom csemete ruhája, átlátható, szépen összehajtogatott. Egy álom.
Hogy meddig? Míg meg nem érkeznek a szóban forgó csemeték. Persze elkezdik mustrálni a táska tartalmát.
- Anya, azt a nacit nem szeretem! Vedd ki!
- A kedvenc plüsseim hol vannak, azokat visszük ugye?
- Miért nincs bent a kedvenc pulóverem? Az nyáron is rettentő fontos ám - jegyzem meg magamban, de nem vitatkozom, belekerül a bőröndbe inkább, hamarabb kész leszünk. Igaz már vagy két órája csak a három gyerek cuccait csomagolom.
Végül szétcincálják a táska egész tartalmát, szóval már nem tudom, mi van meg és mi maradt ki. Eszeveszetten elkezdik összegyűjteni a kedvenc párnájuk, plüssük, a társasokat, a lányos cicomákat és még ki tudja miket az útra, ami egy újabb bőröndöt megtölt. Akkor mibe pakolom a mi dolgaink majd vajon? Be sem fog férni három bőrönd a kocsiba.
Estig hatszor kicserélik még a bőrönd tartalmát, a legtöbb ruha helyett is plüss kerül be vagy az időjárásnak nem megfelelő ruhadarab. Ekkor bezár a bazár. Becsukom és ráülök. Most már csak a holttestemen keresztül pakolhattok bele bármit is! Ennyi! Ebbe a bőrödbe nem kerül már semmi sem!
Másnap reggel van fél percem bepakolni férjnek és magamnak a megfelelő ruhákat. Majd csak nem maradt itthon semmi… És talán ki tudom csempészni a gyerekek bőröndjéből a kevésbé fontos dolgokat, át tudom nézni a csemeték ruhadarabjait, ne maradjon itthon semmi. Talán! Remélhetőleg. És akkor még kellenének, ezek, meg azok… Kaja, ital az útra, valami játék a kocsiba, hogy az utazás ne hisztizésbe torkoljon. Férj is tízpercenként bedob valamit, hogy betettem-e? A franc se tudja már! És még csak most jön a neheze, a felnőtt legó. Bepasszírozni mindent is a kocsiba, gyerekestől, bőröndöstől! Higgyétek el, sosincs elég nagy autó ahhoz, hogy minden elférjen!
Ez is megvan. indulhat a vidám karaván a hosszú utazásra? Minden megvan? Mindenki megvan? Lekapcsoltam, bezártam, elzártam?
Tíz perc út után az egyik gyerkőcnek eszébe jut, hogy pisilnie kell. A másik éhes. A harmadiknak most jutott eszébe, hogy az életbevágóan fontos játéka otthon maradt. Mire odaérünk, észreveszem, hogy bizony a cipők, papucsok és a naptej vagy a bakancs, sál, kesztyű otthon maradt. Most vehetünk majd valahol, ezt pótolandó. Az alvós takaró is otthon maradt. Hogyan fogunk ezzel elszámolni legkisebb gyerkőc előtt? Lesz majd sírás az éjjel! Vajon mi maradt még otthon? Töröm a fejem…
De utazunk és minden happy. Még ezek a trükkös, nehéz bepakolások is hiányoznak, így a Covid és a #maradjotthon közepén. Csak már lehetne hova bepakolni…Azt sem bánnám, ha a fele cucc otthon maradna!
család)
